Basescu 2010 novemberében egy szlovéniai sajtóértekezleten azt mondta a nomád romákról, hogy "kevesen akarnak dolgozni közülük, sokan hagyományosan abból élnek, amit lopnak".
Az akkori államfőt a Romani Criss nevű civil szervezet panaszolta be, de a CNCD a területi illetékesség hiányára hivatkozva elutasította a panaszának kivizsgálását. A legfelső bíróság ezt felülbírálta, és jogerős határozatában állásfoglalásra kötelezte a tanácsot, arra hivatkozva, hogy az államfő kijelentésének belföldön is voltak következményei.
A CNCD az emberi méltóságot sértő hátrányos megkülönböztetésnek minősítette a kijelentést, és 600 lejes (42 ezer forint) bíróságot szabott ki, miután ez már az ötödik olyan eset volt, amikor Basescut - többnyire romaellenes kijelentésekért - bepanaszolták a diszkriminációellenes hatóságnál.
A tanács többségi szavazattal hozta meg határozatát Basescu esetében. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke, aki maga is a bírságolás ellen voksolt, ezt azzal indokolta: nehéz ilyen esetben eldönteni, hol van a szólásszabadság határa. Kifejtette, maga is úgy véli, hogy erkölcsileg el kell marasztalni a romákkal kapcsolatos negatív előítéletek kinyilvánítását, de csak akkor látja indokoltnak a büntetést, ha az gyűlöletszítással társul.
Basescu 600 lejes bírságának kiszabása után egy hónappal, 2014 márciusában jelent meg a hivatalos közlönyben az a kormányrendelet, amely megtízszerezte a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkrimináció esetén kiróható bírságokat. Azóta az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést ezertől 30 ezer lejig (2,1 millió forintig) terjedő bírsággal büntetik Romániában, csoportok diszkriminációja esetében pedig a büntetés kétezertől 100 ezer lejig (7 millió forintig) terjedhet.
A politikus a bíróságtól kérte a CNCD határozatának megsemmisítését: ebben az ügyben született most jogerős ítélet. Az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság is Basescu ellen ítélt 2014 júniusában.